A közelmúltban a média tele volt üzenetekkel: "A török paradicsom visszatér." Mi történt? Felfüggesztették a szankciókat? A kormány kapcsolatot alakít ki déli szomszédjával? Ezeket és más kérdéseket később tárgyaljuk.
Hivatalos üzenet
A gazdasági miniszter szerint ez év december 1-jétől megszünteti egyes mezőgazdasági termékek behozatalának tilalmát. Korábban már engedélyezték saláta, cukkini és padlizsán behozatalát. Ezúttal a török paradicsomról volt szó.
Csak négy török vállalkozás esett az orosz kormány kegyelme alá. A hivatalos bejelentés Alexander Novak, az Energiaügyi Minisztérium vezetõjének szájából érkezett. Megjegyezte, hogy a török paradicsom behozatalának egyszerű engedélye nem elegendő. Az orosz oldalon számos dokumentumot el kell készíteni, valamint egészségügyi ellenőrző szolgálatot kell létrehozni.
Mennyit engedtek behozni
Annak ellenére, hogy a kormány megszüntette a szankciókat a török paradicsom ellen, az országban nem fog megjelenni nagy számban. Összesen 50 ezer tonna termék behozatala engedélyezett. Ez elegendő a közép-európai területek biztosításához. Az északi és a távol-keleti régiók csak részleges szállítmányokat kapnak. Azerbajdzsánból, Marokkóból és Kínából származó paradicsom továbbra is elérhető lesz számukra.
A szakértők megjegyzik: annak ellenére, hogy 2016-ban bevezették a török paradicsom embargóját, mindazonáltal az orosz polcokra estek. Ez csalárd módon történt az újbehozatal révén. Mit jelent ez?
Minden nagyon egyszerű. Vegyünk egy példát. Van egy olyan ország - Azerbajdzsán, amely a legtöbb gyümölcs és zöldség behozatala számunkra. Nem volt elegendő paradicsommennyisége a török termékek részarányának pótlására, ő pedig Ankarában vásárolt paradicsomot és Oroszországba importálta őket, saját magáévá téve.
Szigorú ellenőrzés
Szergej Koroljev, a Nemzeti Termelői Szövetség elnöke aggodalmát fejezte ki a paradicsomok számának ellenőrzése kapcsán. Biztos abban, hogy az 50 ezer tonna nem a határérték, és az orosz piacnak sokkal többre van szüksége. A kapcsolatok újjászületésének korai szakaszában továbbra is ellenőrizni lehet a készleteket, de egy év alatt az árnyékimport részesedése növekszik.
Évente 150-200 ezer tonna török paradicsom lép be az orosz piacra Kazahsztánon, Fehéroroszországon és Azerbajdzsánon keresztül, ami jelentős károkat okoz a gazdaságnak, mivel árnyéknak tekintik. Ezenkívül kizárt az ilyen termékek minőségének ellenőrzési lehetősége.
Időközben Shahin Mustafajev az azerbajdzsáni gazdasági miniszter kijelenti, hogy a paradicsom vásárlása, majd az újbóli eladása abszolút veszteséges. A törökországi lédús gyümölcsök átlagos kilogrammonkénti ára 1, 15 dollár, és saját árukat Oroszországba adják el 0, 97 dollárért. Ezért nincs értelme drágább vásárolni és olcsóbban eladni.
Harc a minőségért
A közösségi hálózatokban többször is látványos címsorok láthatók, amelyek szerint a Törökországból behozott áruk nagyon rossz minőségűek. Ez igaz nem csak a zöldségekre, hanem a bútorokra, ruhákra és mindennapi termékekre is. A helyzetet Alekszandr Kalinin, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Alap főigazgatója értékelte.
A Rospotrebnadzor nemcsak a szomszédos országokból, hanem az Európai Unió országaiból és Dél-Amerikából is behozott árukban házassági és minőségi eltéréseket talál. A 2017-es adatok szerint az elmúlt 12 hónapban csak egy precedens létezett egy török baromfitenyésztő gazdaságra vonatkozóan, amelynek termelésében megnövekedett számú lisztériumot találtak. Tárgyalásokat folytattak, és a helyzetet kijavították.
Általában a török paradicsom minősége nagyon magas. Ezt nemcsak a Rospotrebnadzor alkalmazottai, hanem a honfitársaink is megfigyelik, akik hiányoztak az ízletes paradicsomról. És bármilyen jogsértés észlelése esetén a kérdéseket nagyon egyszerűen oldják meg. A minőség-ellenőrző vállalatok képviselői tárgyalásokat folytatnak a török vállalkozásokkal, kifejezik kívánságaikat vagy aggályaikat, a másik oldal pedig kijavítja a hiányosságokat.
Előny Oroszország számára
A paradicsom szezonon kívüli behozatala mind hazánk, mind déli szomszédunk számára egyaránt előnyös. Télen és tavasszal semmit sem kínálhat a hazai gazdálkodóknak. A nyári és az őszi szezonban az orosz mezőgazdasági termelők jól versenyeznek a törökkel, mivel a zöldségeket nyílt területen szüretelték, a paradicsom kiváló minőségű, és ára jelentősen alacsonyabb, mint az importált társaiké.
A szakértők úgy vélik, hogy az orosz gazdálkodók aggódnak e döntés miatt. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a török paradicsom visszatér a piacra, sok belföldi vállalkozásnak alacsonyabb árakat kell végrehajtania, ami a jövedelmezőség csökkenéséhez és esetleg néhány kis zöldségfarm csődjéhez vezet.
Paradicsompiac Oroszországban
Általánosságban elmondható, hogy az oroszországi paradicsompiaci előrejelzések és a helyzet az elmúlt 2–3 évben kiábrándító. Amikor a török zöldségfélék embargóját 2016-ban bevezették, hazánk kormánya biztos volt abban, hogy a hazai termelők hiányát ki tudják fedezni. De ez nem történt meg. A legmagasabb termelékenységi mutatók a Dagesztán Köztársaságban vannak. Az elmúlt évben a vetésterületei 3.323 ezer tonna hozamot hoztak. Japán befektetők bevonásával új, az Avangard ipari park indult Habarovszk közelében. Itt betakarították 1, 4 ezer tonna paradicsomnövényt. Például a Habarovszki Területnek csupán ezekre a zöldségekre van szüksége 160 ezer tonna.
2015-2017-ben a vetésterületek 1, 2% -kal, a hozam 2, 8% -kal csökkentek. Általában a saját termékeink mennyisége 6, 3-szor meghaladja az importot.
2016-ban összesen 2839 ezer tonna piros zöldséget szürettek Oroszországban. Ennek a számnak a 80% -át nyílt talajon betakarított paradicsomnak, 20% -át üvegházakban termesztik.
A paradicsomfogyasztás tavaly 4, 7% -kal csökkent 2015-hez képest. Ennek két tényezője van. Az első a vásárlóerő csökkenése, a második pedig a török paradicsomokra vonatkozó embargó bevezetése. Az egy főre eső lédús zöldségfogyasztás mutatója 2016-ban 23, 9 kg volt, ami 2, 3% -kal kevesebb, mint az előző eredmény.
Paradicsom behozatala és kivitele Oroszországban
Az orosz kormány utasította önmagában a belső piac igényeinek kielégítését. Ez az import csökkenéséhez vezetett. Természetesen ezek a tények pozitívan befolyásolják a gazdaságok (különösen az üvegházhatású vállalkozások) fejlődését, amelyek területe megnőtt. A mezőgazdasági vállalkozások azonban állandóan számos olyan problémával szembesülnek, amelyek lehetetlenné teszik a fejlődést. Először is, nincs elegendő pénzügyi támogatás vagy befektetési partner.
Manapság az import a teljes piac 24% -át teszi ki. Miután a török paradicsom eltűnt Oroszországban, a fő „külföldiek” a pulton Marokkóból (88, 7 ezer tonna voltak behozva 2016-ban) és Azerbajdzsánból (86 ezer tonna). Ennek ellenére ezen és más országok erőfeszítései nem tudták teljes mértékben fedezni az importált zöldségek hiányát.
Az exportot illetően hazánk elsősorban szomszéd Ukrajnának értékesít árut, ám ezek a tranzakciók nem szabályosak, hanem epizodikus jellegűek.
Kapcsolatok története Moszkva - Ankara
2003 óta az Oroszország és Törökország közötti kapcsolatok barátságosak voltak. 2010 májusa óta vízummentesség volt érvényben. De minden megváltozott egy kellemetlen esemény után.
2015 novemberében egy orosz Su-24 vadászgép lőtt le a déli szomszédja területén. Az ellenség szerint megsértette Törökország határait, és ellenségnek tekintették. Emlékezzünk arra, hogy 2015-ben Oroszország részt vett a szíriai konfliktus rendezésében.
Ezt követően minden katonai kapcsolat megszűnt Moszkva és Ankara között. A Turisztikai Minisztérium azt javasolta, hogy a polgárok ne menjenek az ellenséges oldal üdülőhelyeibe, és egy idő után az utazásszervezők felfüggesztették az ebbe az irányba tett túrák értékesítését.
De ez még nem minden. A legfontosabb, hogy embargót vettek ki számos fogyasztási cikk behozatalára, köztük a paradicsom is.
2016-ban R. Erdogan török miniszterelnök megpróbálta megújítani a kapcsolatokat. Folytattak a tárgyalások a vízummentesség újbóli megnyitásáról. A kapcsolat ezen szakaszában a kereskedelmi kapcsolatok kialakulnak. Most számos zöldségkategória vásárolható meg.
