A cikk címében feltett kérdés csak első pillantásra elég egyszerűnek és egyértelműnek tűnik. A filozófia és a világnézet csak az emberi tudatban rejlő jelenségként működik, és kritériumparaméterekként szolgál az egyes személyek értékeléséhez - ez vitathatatlan és objektív tény, amely megmutatja ezen anyagok szerves kapcsolatát és egységét.
Ezeknek a jelenségeknek a körültekintő elemzése azonban számos érdekes problémát derít fel, nem mindig könnyű megválaszolni a filozófia és a világkép kapcsolatának kérdését, mivel nagyon jelentős különbségek vannak közöttük, amelyek pontosan a világkép és a filozófia közötti „kapcsolat” pillanatában keletkeznek. kategóriákként.
A leggyakoribb szempont az, hogy a világnézet a filozófia szempontjából sokkal teljesebb fogalom, és a filozófiai világnézet csak a világnézet egyik formája, vallásos, mitológiai, tudományos, ufológiai stb. Mellett.
Ebben az összefüggésben a világkép a személy objektíven szükséges tulajdonságainak egyikét mutatja be, amelynek célja a személyiség kialakulása. Ugyanakkor a világnézetének tényét és tartalmát az ember akár nem is tudja, bár ha személyiségről beszélünk, akkor ez aligha lehetséges. Itt találjuk az első különbséget, a filozófia és a világkép ugyanakkor csak az egyén személyes fejlődésének szintjén lehet jelen, és semmi másban. Sőt, nem az a tény, hogy ez a bizonyos világnézetű ember lesz a filozófiai világkép hordozója, vallásos és bárki más tulajdonosa lehet.
A tudományos elemzés szempontjából a filozófia, a filozófia és a világnézet tárgya általában nem különbözik messze egymástól. A világnézet egy személy jellemzőjeként kerül bemutatásra, amely egy ötletet mutat be a dolgokról, azok helyéről a világban és magáról a világról. De a filozófia is nyújt ilyen lehetőséget, de csak és kizárólag a filozófiai alapon kialakult álláspontoktól nem helyénvaló itt például a vallási világképről beszélni.
A filozófia és a világnézet természetesen egymás között időben elhelyezett jelenségek, mivel elismert tény, hogy például a mitológiai tudat megelőzte a filozófia irányát.
A modern világban van bizonyos tendencia ezen arány dinamikájára.
Először is, a világ egyre mozaikszerűbbé válik, és ezt a mintát meglehetősen nehéz megteremteni.
Másodszor, manapság gyakorlatilag lehetetlen egy „tiszta” világkép típusát egy személyben elkülöníteni, általában a modern világképünk integratív és szintetikus, és nem az a tény, hogy a vallásos elem természetesen megjelenik a tudományos előtt, vagy hogy a mitológiai komponens megelőzi a filozófiai.
Harmadsorban, egyes szakértők rögzítik néhány „spirituális neoplazma” megjelenését, amelyek eloszlásuk és a társadalmi szerepük miatt a világkép típusainak tekinthetők. Mindenekelőtt a közismert "hálózati" világképről beszélünk, amelynek megjelenését az idő múlásával az emberek tömeges belépésének az internethez, a szociális hálózatokhoz és általában a virtuális világhoz való belépésének tulajdonítják. Ezért a filozófiát tudományként elismerve, hogyan lehet megválaszolni a szerepét a képek ilyen virtualizált világában.
A filozófia és a világnézet kapcsolatát szintén megvizsgálhatjuk a gyakorlatba történő átültetés prizmáján keresztül. Bármely világnézet kizárólag szubjektív jelenség, míg a filozófia tudományként való elismerésekor felismerjük annak objektivitását. Ezekben a jelenségekben is jelentős különbség van. A világ filozófiai hozzáállása elméleti, magasztos kapcsolat, egyes esetekben egyszerűen retorikus (általános kifejezés: „mindent filozófiai módon kezelnek”), a világnézet mindig szubjektív és megható. Általános szabály, hogy az egyes emberek égő problémái és életének intim vonatkozásai.
A kapcsolat másik aspektusa, úgymond technológiáik közötti kapcsolat. Egyes esetekben a filozófia a világnézet kifejezésének eszközeként szolgál, másokban a filozófia máris a világnézet kifejezésének eszközeként szolgál.
Egyszóval, a filozófia és a világkép kategóriáinak elemzésében meglehetősen jelentős visszavonhatatlanságot találunk, ami végül valami különlegeset tükröz ezen események tartalmában.
