A média funkciói a politikában manapság hatalmasak és sokrétűek, ami lehetővé teszi számunkra, hogy a médiáról mint a kormány másik ágáról beszéljünk. Mivel a közvetlen forgalmazó, a fontos információk hordozója, meglehetősen erőteljes mértékben befolyásolják a tömegeket. Ennek köszönhetően különféle feladatokat hajtanak végre, és különböző funkciókat szereznek.
A média mindenekelőtt információkat kap, dolgoz fel és továbbítja a hatóságok és az emberek számára a legfontosabb eseményekről. Ebben az esetben olyan információkról van szó, amelyek többek között értékelést és megjegyzéseket tartalmaznak, és társadalmi jelentőséggel bírnak. Ezeket a médiafunkciókat információsnak nevezzük.
Nagyon fontos az információk megszerzésének módja (töredezett vagy szekvenciális) és az információk minősége. Ettől függ a politikai képviselők további fellépésének minősítése. Ebben az esetben az oktatási feladatokról beszélnek, amelyekkel az információhordozók és a terjesztők szembesülnek. A média funkciói természetesen nem tartalmaznak a tudás mély és szisztematikus asszimilációját. Különleges intézmények vannak ehhez. Ennek ellenére a média oktatási funkciója meglehetősen nagy. A terjesztett információk befolyásolják bizonyos nézetek és álláspontok kialakulását, kiterjesztve a polgárok értékelési és kognitív képességeit.
Meg kell jegyezni, hogy a média oktatási és társadalmi funkciói meglehetősen szoros kapcsolatban állnak. Sőt, az előbbiek gyakran utóbbkká válnak. A politikai szocializáció alatt bizonyos normák, viselkedési minták és bármilyen érték asszimilációját értjük egy személy által. Ennek az asszimilációnak köszönhetően alkalmazkodik a társadalmi valósághoz. A kapott információknak megfelelően a lakosság véleményt alkot a pártok, a parlament, a kormány és más hatalmi intézmények tevékenységéről, valamint az emberek kulturális és gazdasági életéről.
Nagyon fontosak a társadalom fejlődésében az olyan médiafunkciók, mint az ellenőrzés és a kritika. Egyes országokban a médiát és az információterjesztőket megkülönböztetik lehetőségeik korlátlan jellege. Ráadásul az ilyen államokban a média ellenőrző funkciói nagyon hatékonyak, mivel bizonyos események vagy személyek nemcsak jogi, hanem erkölcsi megítélése is van. Ezekben az esetekben a törvények és a közvélemény értékelő kritériumként szolgálnak.
A demokráciákban a média tevékenységeinek közvetlen ellenőrzése csak szélsőséges esetekben, vészhelyzetekben (például a háború alatt) történik. Más helyzetekben a média tevékenysége meglehetősen független. Sőt, gyakran az újságírói nyomozásnak köszönhetően speciális parlamenti bizottságokat alakítanak ki, olyan döntéseket hoznak, amelyek rendkívül fontosak a társadalom életében, és megindulnak a bűncselekmények. Sok elemző szerint a média ellenőrző funkciói különösen szükségesek a gyengült ellenállás vagy az állami ellenőrző intézmények tökéletlensége esetén.
A demokratikus országokban a legelterjedtebb újságírói tevékenység. A média napjainkban a demokratikus működés mechanizmusának szerves részét képezi. A tömegtájékoztatás a különféle csoportok képviselőinek lehetőséget ad arra, hogy nyilvánosan nyilvánosságra hozzák véleményüket, felkutassák és gyűltsék össze a hasonló gondolkodású embereket, egyesítsék őket egy közös hittel és célokkal, és egyértelműen megfogalmazott érdekeket képviseljenek a közvéleményben. Más szavakkal: a média bizonyos értelemben a gyökerek, amelyek révén bármely politikai struktúra megkapja életképességét. A tömegtájékoztatásnak az állam társadalmi életében betöltött szerepének felmérésekor szem előtt kell tartani ennek a struktúrának a bonyolultságát és sokoldalúságát, ami viszont nagy hatással van az intézet által feltett feladatokra.
