A kötelező módszer a közjogban az állam és a polgárok (szervezetek) közötti vertikális kapcsolatok szabályozására alkalmazott módszer. E kapcsolatok szabályozása során az állam hatalmat ad egyes szervezeteknek, és más felelősségeket ruház át másokra. Ezen tárgyak között ennek eredményeként alakulási és hatalmi kapcsolatok alakulnak ki.
![Image](https://images.aboutlaserremoval.com/img/novosti-i-obshestvo/78/imperativnij-metod-v-regulirovanii-pravovih-otnoshenij.jpg)
A kötelező módszer a földjogban
A tárgyak közötti kapcsolatok létesítésének ezt a módszert direktívának vagy autoritáriusnak is nevezik. A rendezési módszert törvény állapítja meg, és arra szolgál, hogy befolyásolja a jogi személyek és magánszemélyek magatartását, amelyet a tisztviselőnek jogában áll vitatott helyzetekben alkalmazni.
A befolyásolási módszer egy olyan törvény által létrehozott rendelkezés, amely az egyének viselkedését az ingerlés vagy korlátozás irányába változtatja. Ezenkívül a kiválasztott módszernek tükröznie kell annak hatásait. A földpiac és a piaci kapcsolatok fejlesztésének feltételeit meg kell határozni a módszerekkel, figyelembe véve az iparág részét képező közönségkapcsolat jogi szabályozásának rendszerének sajátosságait. A imperatív módszert a szabályozott kapcsolatok jellege és sajátosságai határozzák meg. Megfelelő módszereket és technikákat választottak ki a jogi hatás szempontjából.
A felelősségek meghatározása
A szabályozás imperatív módszerét a jogviszonyok és a tilalmak meghatározása fejezi ki a nem végrehajtandó tárgyak között. A felelősség meghatározása a jogi szabályozás fő módszere, mivel ez jelentős helyet foglal el a földjogi tartalomban. A törvény által bevezetett kötelezettség lehetetlenné teszi a végrehajtás bármilyen eltérését, mivel ebben az esetben büntetést szabnak ki. A földjogi tilalmak a határok a földi jogviszonyok résztvevőinek megfelelő és lehetséges magatartására.
Ezek a korlátok lehetővé teszik az alanyok érdekeinek megvalósulásának elkerülését a társadalom vagy az állam érdekeinek megsértésével. A magatartás határait úgy határozták meg, hogy a földi kapcsolatok alanyai feladataik ellátásakor és a célok elérésekor ne használják az állam és a társadalom érdekeivel ellentétes módszereket.
Diszpozitív módszer
A jogi szabályozás imperatív és diszpozitív módszere abban különbözik egymástól, hogy a második módszer használatakor a földi viszonyok alanyai bizonyos cselekvési szabadságot kapnak. Joguk van saját céljaik elérésére, saját belátása szerint eljárva.