Globális értelemben a filozófia a világ koncentrált ismerete. de szerkezetében van egy külön terület - a filozófiai tudás, amely jelentősen különbözik a közönségtől. A filozófiai tudás felépítése, amelynek rövid leírása tartalmazza a filozófia fő szakaszainak felsorolását, fokozatosan alakul ki, a különféle életterületek megértésének specializálódási folyamatával együtt.
A filozófiai tudás fogalma
A filozófia történelmileg minden tudás forrása volt. Az antik előtti időkben szerkezete magában foglalta a tudományt, a matematikát, a költészetet és a világgal kapcsolatos ötleteket. India, Kína és Egyiptom gondolkodói mindent megfogalmaztak körülöttük, általános ismereteket halmoztak fel a világról, és nem különítették el azokat külön területeken, például csillagászat vagy anatómia. Minden, ami nem tartozik a valláshoz és a művészethez, filozófia volt.
A késő ősi időkben az információ specializálódása kezdett formálódni, és fokozatosan kialakultak a filozófiai ismeretek, amelyek alapvetően különböznek a tudományos ismeretektől. A filozófiai tudás felépítését és sajátosságait röviden az ember, a dolgok és a szellem világának ismeretének elméleteként lehet bemutatni. A filozófia az objektív valóság ismeretének komplexét képezi, amely nem az egyéntől függ, hanem azt tanítja, hogy viselkedését az univerzum törvényei szerint alakítsa ki. A filozófia tárgyát, a filozófiai tudás felépítését röviden a világnézet szónak lehet nevezni. Fő feladata az egész világ létezésének mintáinak felfedezése.
A filozófiai tudás jellemzői
A filozófiai tudás sajátossága az egyetemesség. Koncepciókkal és kategóriákkal működik, és nagyon magas szintű általánosítással rendelkezik. A filozófiai tudás felépítése, röviden leírva, egy formája annak, hogy az ember megértse önmagát és a körülvevő valóságot. A filozófiai tudás az egész világ ismerete, ellentétben a tudománygal, amely információkat gyűjt a valóság külön részéről. A vallástól eltérően a filozófia logikára épül, és a tudománytól eltérően a filozófiai tudás következtetésekre épül, nem pedig kísérletekre.
A filozófiai tudás sajátosságait és felépítését röviden a valós és esedékes tükröződésnek lehet nevezni. A filozófia nem csak azt tükrözi, hogy mi van a valóságban, hanem azt is, hogyan kell lennie. A filozófia leggyakrabban megválaszolja a létezés globális kérdéseit, megpróbálja megoldani az egész emberiség absztrakt problémáit. Ebben az esetben a filozófia logikát és érvelést használ, ezért a filozófiai tudás ellenőrizhető és objektív. Ez nem egy alany gondolatai, hanem logikusan megalapozott válasz egy kérdésre. A filozófiai tudás másik fontos jellemzője a reflexivitás. Ez egy személy oldalról néző kilátás.
A filozófiai tudás felépítése: összefoglaló és leírás
A filozófia mint tudásmező számos fő kérdésre ad választ, amelyek meghatározzák az emberi lét lényegét. A filozófiai tudást különféle funkcionális szempontokra osztják, összhangban a valóság megértésének fő szempontjaival. Ezek a világgal kapcsolatos tudás alkotóelemei. Ezenkívül a filozófiai tudás felépítése és a filozófia funkciói szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A filozófiai tudás rétegződése a funkciók mögött áll.
A világ átfogó, egyetemes ismereteinek bemutatása érdekében a filozófia a következő feladatokat látja el: világnézet, kognitív, értékorientáló, kritikus, kommunikációs, integráló, prognosztikai, oktatási és mások. Mindegyik funkció a filozófia egy speciális szakaszát vezeti, és a filozófiai tudás felépítésének eleme.
A filozófiai tudás felépítésének általános formájában, a filozófia főbb szakaszai az egész egyenlő részeként reprezentálhatók, amelyek közül kiemelkedik: ontológia, axiológia, antropológia, episztemológia, praxiológia, etika és logika. Így a filozófiai tudás felépítése (a filozófia szakaszai) lefedi a tudósok gondolatainak minden területét a létezés természetéről és céljáról, valamint az ember helyéről ezen a világon.
Ontológia a filozófiai tudás struktúrájában
A filozófia fő és első része az ontológia. A filozófiai tudás felépítését röviden pontosan a létezés tudományának lehet nevezni. A filozófia válaszol arra a kérdésre, hogy hogyan működik a világ, honnan származik, mi az idő, a tér, milyen formában létezik a létezés. Az ontológia mindent megtesz, amely létezik, mindenekelőtt a világ tudományain áll, mivel rendkívül univerzális választ ad a globális kérdésekre. Az ontológia a filozófiai tudás részeként felmerül az elsők között, amikor egy ember megpróbálja megérteni és megérteni a körülötte lévő világot. Az ontológia a valóságot inkarnációinak teljességében veszi figyelembe: ideális, anyagi, objektív, szubjektív, és a világ megjelenésének és fejlődésének általános mintáit keresi.
Axiológia a filozófiai tudás struktúrájában
A filozófia másik fontos funkciója az ember orientációja az értékek világában, a jelenségek és a valóság tárgyainak hierarchiájának felépítése. A filozófiai tudás felépítése, röviden bemutatva, információkat tartalmaz az emberiség alapvető értékeiről. Az axiológia segít megérteni a jelenségek és tárgyak jelentőségét, orientációs funkciót lát el. Az értékek elmélete megérti a szellemi és anyagi jelenségek jelentőségét az emberi életben, az egyetemes, univerzális értékekre és az egyes társadalmi, etnikai és demográfiai közösségek szubjektív értékeinek tükrözésére utal. A filozófia szerkezetének axiológiai elemét úgy tervezték, hogy segítse a szubjektumot az értékek hierarchiájának felépítésében és megismerje jelenlegi állapotának az ideálhoz való közelségének mértékét.
Gnoseológia a filozófiai tudás struktúrájában
A megismerés az emberi élet és különösen a filozófia nélkülözhetetlen része. A filozófiai tudás felépítése, amelyet röviden a világgal kapcsolatos információgyűjteményként jellemeznek, olyan jelentős összetevőt tartalmaz, mint az episztemológia. A tudás elmélete elsősorban arra a kérdésre ad választ, hogy az ember megismerheti-e a világot és annak lényegét. Tehát vannak olyan áramlatok, amelyek egyrészről azt állítják, hogy a világ érthető, másrészt pedig éppen ellenkezőleg, azzal érvelnek, hogy az emberi elme túl korlátozott, és nem tudja megérteni a világegyetem törvényeit. Ezenkívül az episztemológia megérti a problémákat, mint például a tárgy és a megismerés tárgyát, megvizsgálja a megismerés folyamatának szerkezetét és típusait, megvitatja a megismerés határait, a tudás megszerzésének módszereit és az igazságot.
Logika a filozófiai tudás struktúrájában
A filozófiai tudás felépítése és sajátosságai, amelyeket röviden a tudás megszerzésének módszereként határoznak meg, logikán alapulnak. A filozófia ezen szakasza törvényeket és módszereket fogalmaz meg az ismeretek és a bizonyítékok megszerzésére. A logika lényegében a gondolkodás normáit diktálja, ellenőrzi a megbízható tudás megszerzésének folyamatát. Ez segít az embernek megtalálni az igazság elérésének módját, és az alkalmazott módszereknek a megismerés során különböző embereket azonos eredményekre kell vezetniük. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy beszéljünk a tudás ellenőrizhetőségéről és objektivitásáról. A logika törvényei univerzálisak és minden tudományra alkalmazhatók, ez a logika filozófiai jelentése.
Praxológia a filozófiai tudás struktúrájában
A filozófiai tudás felépítése röviden leírja az emberi lét különféle aspektusait. Fontos elem ebben az emberi tevékenységek filozófiai reflexiója, ezt a részt praxológianak nevezik. A filozófia ezen része által megválaszolt fő kérdések az, hogy mi az emberi tevékenység, mi a munka és a gyakorlati készségek jelentősége az emberi életben, hogyan befolyásolja a tevékenység az emberi fejlődést. A filozófiai tudás tárgya és felépítése röviden leírja a gyakorlati eredmények elérésének módszereit.
Etika és filozófiai tudás
Az etika helyét a filozófiai tudás struktúrájában röviden az emberi viselkedés szabályozásaként lehet leírni. Az etika a filozófia normatív része, amely választ ad arra, hogy mi a jó és a rossz, mi az erkölcs egyetemes törvényei, mi az erény és hogyan lehet azt elérni. Az etika az egyetemes erkölcsi törvényeket fogalmazza meg annak formájában, hogy mi várható. Az egyénnek bizonyos viselkedési normákat és normákat diktál, amelyek segítenek az ideál felé haladni. Az etika feltárja az erkölcs természetét és normáit, segít az embernek biológiai lényege fölé emelkedni és utat találni a szellemi létezéshez.
