A társadalmi kapcsolatok olyan szabályozási és szabályozási rend kapcsolatok, amelyek a különféle társadalmi és szakmai csoportok között alakulnak ki. Az ilyen kapcsolatok tárgya általában kollektív vagy személyes érdekek, az előírt kollektív akarat (az ellenfél csoportjával szemben), valamint gazdasági vagy szimbolikus erőforrás, amelynek birtoklási jogát minden ellenfél kijelenti. Ebben a tekintetben a „társadalmi” kifejezés a „nyilvános” fogalmának szinonimája, és a társadalomban létező interakciók, kapcsolatok és kölcsönös függőségek teljes mélységének szerves megnevezését szolgálja. Ugyanakkor a kifejezés szűk jelentését is használjuk. Ebben az esetben a társadalmi kapcsolatok olyan kapcsolatok, amelyek az egyének vagy csoportok azon harcához kapcsolódnak, amely a társadalom bizonyos pozícióinak elfoglalására való jogért (az úgynevezett „társadalmi státus”), és természetesen az ehhez a státusához kapcsolódó anyagi, szimbolikus és gazdasági erőforrásokért.
Alapvetően, ha bármilyen kapcsolatról beszélünk, akkor olyan kapcsolatokra utalunk, amelyek bármely tárgy vagy absztrakt fogalom vonatkozásában alakulnak ki. Ebben az értelemben a társadalmi kapcsolatokról minden érdekelt fél megállapodást köt. Vegyünk egy ilyen példát, mint a munkaügyi kapcsolatok a termelésben. A munkáltató elfogad egy bérelt alkalmazottat egy meghatározott pozícióra, felajánlva neki egy bizonyos mennyiségű állandó munkát, a munkát kísérő feltételeket, valamint a munka gazdasági javadalmazását. A munkavállaló viszont elfogadja az összes javasolt feltételt, beleértve a szükséges mennyiségű termék előállításának kötelezettségét. Ezenkívül a munkavállaló elfogadja a csapatban alkalmazott magatartási szabályokat és azt a helyet (társadalmi státus), amelyet megkap a helyzetével. Ennek eredményeként létrejön a társadalmi kapcsolatok rendszere (ebben az esetben a termelés), amely korlátlan ideig létezik egy korlátozott fizikai térben. Természetesen bármely társadalmi rendszer módosul és továbbfejlődik, összetettebbé válik, de lényegében változatlan és stabil marad, természetesen, ha társadalmi konfliktusok nem merülnek fel.
De mi történik, ha ilyen konfliktus merül fel? Emlékeztetni kell arra, hogy a társadalmi kapcsolatok általános formában olyan viszonyok, amelyek a vagyonnal kapcsolatban alakulnak ki. Ez utóbbi szerepét játszhatják mind a meglehetősen kézzelfogható tárgyak (föld, ház, gyár, internetes portál), mind az elvont fogalmak (hatalom, dominancia, információ). A konfliktus akkor merül fel, amikor a korábbi tulajdonjogi megállapodások elveszítik jogi, erkölcsi vagy akár vallási jelentőségüket, a menedzsment és a normatív státus szabályozás funkciói is elvesznek. Senki sem akarja a régi szabályok szerint élni, de az újakat még nem hozták létre, sokkal kevésbé elismerik a szociális szerződés valamennyi résztvevője. Ennek eredményeként nemcsak a játékszabályokat felülvizsgálják (a mi esetünkben a Charta új verziója vagy egy másik charta dokumentum elfogadása), hanem megváltoztatjuk az elit (igazgatói testület) is, amely a saját szabályaival és a bérelt személyzetre vonatkozó követelményekkel jár.
De vissza a definíciónkhoz. A társadalmi kapcsolatok nagyjából közkapcsolatok. Vagyis gazdasági, kulturális, vallási és egyéb kapcsolatokról beszélünk, amelyek a társadalom társadalmi szervezetének kialakulásakor merültek fel. Életének bármely területét átitatja a szocialitás témája. Ez nemcsak azzal kapcsolatos, hogy az ember kezdetben egy meghatározott társadalmi környezetben él, megtanulja szokásait, felteszi a véleményét, elfogadja másokat, vagyis bekerül a szocializációs folyamatba. De megérti, hogy nem élhet egy lakatlan szigeten a társadalmon kívül. Akár akarja, akár nem, de kénytelen elfogadni az általános szabályokat, különben a társadalom „kiszabadítja” a köréből, és kiszálltá változtatja. Nem ok nélkül beszélünk a társadalmi szervezetről mint olyanról. Egyes szociológusok szerint a vertikálisan integrált irányítási rendszert használó társaság a legszigorúbban épített társaság. A társadalmi kapcsolatok fejlesztése egy ilyen szervezetben csak a javasolt társadalmi gyakorlatoknak való alárendeléssel lehetséges. A választás, ha lehetséges, csak a szociális partnerek megváltozása esetén történik: másik társaságba való áttéréskor, másik városba költözéskor, vagy a korábbi személyes környezettel fennálló kapcsolatok teljes megszakítása esetén.
