a gazdaság

Könyv szerinti érték. Alapfogalmak

Könyv szerinti érték. Alapfogalmak
Könyv szerinti érték. Alapfogalmak

Videó: Informatika 1 5 Szamitastechnikai alapfogalmak adat, jel, informacio, kod es mertekegysegek 2024, Július

Videó: Informatika 1 5 Szamitastechnikai alapfogalmak adat, jel, informacio, kod es mertekegysegek 2024, Július
Anonim

A vállalat (gyártó vállalkozás) hatékonyságának felméréséhez egy dokumentumot, például mérleget készítenek. Ez a vállalkozás eszközeinek és kötelezettségeinek arányát tükrözi. Az eszközöket viszont felosztják állóeszközökre és forgóeszközökre. A működőtőke elszámolása általában nem okoz problémát, de a főbb, évek során ismételten alkalmazott könyveket néha nehéz felbecsülni. Az értékbecslési eljáráshoz olyan fogalmat kell használni, mint például a könyv szerinti érték.

Mi ez? A számvitelben ez a kifejezés a hosszú lejáratú eszközök értékére utal, amelyeket a mérlegben rögzítenek és a vállalkozás mérlegében rögzítenek. A hosszú lejáratú eszközöket a társaság tárgyának értékeként értjük.

A társaság könyv szerinti értéke megegyezik az úgynevezett értékével. nettó eszköz, vagyis az összes eszköz értéke az adósságok (összes forrás) levonása után. Ennek értékeléséhez a kiindulási, a helyettesítési és a készletérték fogalmát kell használni.

Az ingatlanok, gépek és berendezések könyv szerinti értékét általában bekerülési értéken mutatják ki, amelyből levonják a felhalmozott értékcsökkenést. A kezdeti költség az alapok építésének vagy megépítésének, valamint a szállítás és telepítés költségeinek áll.

A pótlási költséget azon befektetett eszközök elszámolására használják, amelyek átértékelésére 1960. január 1-jétől került sor. Ezt az értéket határozták meg az átértékelés során a mérlegben. Az állóeszközöket, amelyek megszerzését vagy építését tőkebefektetések rovására hajtották végre, készletkészletben kell elszámolni. Az ingyenesen megkapott tárgyakat az átadó fél dokumentumai alapján rögzítik (ideértve a címzettnek a telepítés költségeit, ha szükséges). A tényleges költségeknél a nyersanyagok, az üzemanyag, a pótalkatrészek és a késztermékek megjelennek a mérlegben. Alacsony értékű (viselő) tételek - bekerülési értéken (értékcsökkenés külön tétel a kötelezettségben).

A kezdeti költség meghatározásának eljárását a törvény határozza meg, és az ezen alapok megszerzésének módszerétől függ (építés, gyártás, adományozás, bartercsere, részvényfizetés, vagyonkezelőbe történő átruházás). A nemrégiben a vállalkozáshoz érkezett pénzeszközök könyv szerinti értéke általában megegyezik kezdeti költségükkel. Leggyakrabban egy tárgy megszerzésének és üzembe helyezésének költségeiből áll.

Az összes későbbi beszámolási időszakban a könyv szerinti értéket csökkentik a felmerült veszteségek és a halmozott értékcsökkenés összege. Ezenkívül, ha kölcsönzött pénzeszközöket állóeszközök beszerzésére fordítottak, akkor a jelentéstételi idõszakra a kölcsön kamatának kifizetését kell figyelembe venni.

Az állóeszközök kötelező átértékelését évente kell elvégezni. Könyv szerinti értékük működés közben sokféle tényező hatására változhat: piaci érték változás, javítási és rekonstrukciós költségek, karbantartás stb. Az alapok költségét a működési feltételek is befolyásolják - környezeti agresszivitás, a felhasználás hossza, a munkaváltások száma, folyamatok infláció. Mindez időnként csak a magasan képzett szakemberek számára teszi lehetővé a könyv szerinti érték meghatározását.

A társaság részvényeinek értéke különböző módon számítható ki. A részvények kibocsátásakor bejelentett névértéket a részvényes részesedésének az alaptőkén belüli részesedése határozza meg. A részvények névértékét szinte soha nem használják fel, mivel a kibocsátás után azonnal elkezdik eladni a névértéknél magasabb kibocsátási áron.

A gazdálkodó pénzügyi kimutatásaiban megjelenik a részvény könyv szerinti értéke. Ez egyenlő a nettó eszközértékének a kibocsátott részvények számához viszonyított arányával.

Az eszközök értékét mindenki számára egységes módon határozzák meg a Pénzügyminisztérium utasításai szerint. Ebben az esetben eltérések lehetnek az utasítások szerint kiszámított normákban és a tényleges piaci értékben. Reálisabb mutató az egy részvény piaci értéke, amely egyenlő az eszközök piaci értékével és a részvények számával. Ezenkívül van egy részvény felszámolási értéke - annak meghatározásakor figyelembe veszik az eszközök felszámolási értékét, azaz azt az értéket, amelyért a vállalkozás eszközei csőd esetén eladhatók. Ennek az értéknek a felmérése szükséges lépés a nagy beruházások tervezéséhez a lehetséges kockázat előrejelzéséhez.